A Karádi-szindróma
Most, hogy túlvagyunk az első album bemutatásán, úgy
terveztem, beszélek arról a zenekarhoz simuló, misztikus nőalakról, aki
elsősorban Gera dobművesz és Csajtay mester lelkében képzett oly
tiszteletreméltó fénymagot, mely angyali minőségében áll immár kompániánk
felett. Szerettem volna egy vicces szálat húzni, párhuzamokat keresve sorsok
között, ezért gyorsan kerestem egy tartalmas életrajzot és el is
szégyeltem magam.
Pont olyan feldúlt állapotba kerültem, mint amikor saját
agresszivitásomon voltam kénytelen elgondolkodni, csak most nem tart olyan
soká… Van párhuzam, van szál, csak az egyik belőlem árad(t), a másik meg őt
érte. Ezért hát, ha mi választottuk oltalmazónknak
jó választás volt, ha pedig ő választott minket, miénk a megtiszteltetés.
Bárhogy is van, ő lett a mi ANGYALUNK.
Egy dolog azonban tényként elmondható: Karády Katalin a
zárójel, ami a Kazimír-korszakot illeti, és a korszak van a zárójelen belül. Az
1989 szeptemberében elindított kazetta legelső száma nem a Kazimír, hanem a
Hamvadó cigarettavég Karády Katalin előadásában, és az 1990 áprilisában
megtartott koncert hivatalos záró felvétele szintén ugyanez a dal, némi színezéssel,
és Csajtay mester megható, vokális megemlékezésével.
és a Hamvadó cigarettavég
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése