2012. november 15., csütörtök

A Karády-szindróma


A Karádi-szindróma

Most, hogy túlvagyunk az első album bemutatásán, úgy terveztem, beszélek arról a zenekarhoz simuló, misztikus nőalakról, aki elsősorban Gera dobművesz és Csajtay mester lelkében képzett oly tiszteletreméltó fénymagot, mely angyali minőségében áll immár kompániánk felett. Szerettem volna egy vicces szálat húzni, párhuzamokat keresve sorsok között, ezért gyorsan kerestem egy tartalmas életrajzot és el is szégyeltem magam.

Pont olyan feldúlt állapotba kerültem, mint amikor saját agresszivitásomon voltam kénytelen elgondolkodni, csak most nem tart olyan soká… Van párhuzam, van szál, csak az egyik belőlem árad(t), a másik meg őt érte.  Ezért hát, ha mi választottuk oltalmazónknak jó választás volt, ha pedig ő választott minket, miénk a megtiszteltetés. Bárhogy is van, ő lett a mi ANGYALUNK.

Egy dolog azonban tényként elmondható: Karády Katalin a zárójel, ami a Kazimír-korszakot illeti, és a korszak van a zárójelen belül. Az 1989 szeptemberében elindított kazetta legelső száma nem a Kazimír, hanem a Hamvadó cigarettavég Karády Katalin előadásában, és az 1990 áprilisában megtartott koncert hivatalos záró felvétele szintén ugyanez a dal, némi színezéssel, és Csajtay mester megható, vokális megemlékezésével.



és a Hamvadó cigarettavég


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése